Zenés vasárnapok 14 / Dimanches musicaux 14 / Musical Sundays 14





Műsor/Programme/Program
Moniot d'Arras (1213-1239)
Ce fut en mai
Ismeretlen olasz zeneszerző (XVI. század) / Compositeur italien inconnu (16e siècle) / Unknown italian composer (16th century)
Vers/Poème/Poem: Gabriello Chiabrera (1552-1638)
La violetta

Háttérzene/musique de fond/background music:
Improvizáció Moniot d'Arras: Ce fut en mai dallama után
Improvisation après la mélodie de Ce fut en mai de Moniot d'Arras
Improvisation after the melody of Ce fut en mai by Moniot d'Arras

Üdvözlök mindenkit, különösen az Anyukákat, hiszen ma, május 2-án, a hónap első vasárnapján van anyák napja. Éppen ezért a Zenés vasárnapok mai, 15. részében egy „zenei virágcsokorral érkeztem”. A hangszereknél és a mikrofonnál Gölles Martin.

Fotó: Gölles Martin

A mai első zenemű egy XIII. századi francia trouvère, Moniot d’Arras szerzeménye saját feldolgozásomban. A „Ce fut en mai” – ami egy pastorelle és chanson – középpontjában a lovag és a pásztorlány romantikus, lírai története áll. Nyersfordításban az első versszak szövege a következő:

"Májusban volt,
édes, boldog időben,
amikor az évszak kedves,
hajnalban felkeltem,
játszani mentem
egy szökőkút mellé.
Egy kertben,
a vadrózsákhoz közel
hallottam hangját egy fidulának,
s ott láttam vígan táncolni
egy lovagot
egy ifjú hölggyel."

(Gölles Martin nyersfordítása)

Erre a dallamra Nyári ének címmel írt verset Rossa Ernő, ami pedig így hangzik:

"Oly jó a nyár,
szép dallal vár
az erdőn sok madárka.
A fák alatt
egy kis patak,
és zengve zúg az árja.
Ó, kék virág,
ó, szép világ,
csak erről szól a nóta.
A lány s legény,
a völgy ölén, hej,
fürge táncát járja."

Most hallgassuk meg ezt a művet furulyával, zongorával és ütőhangszerekkel.

Leuthold von Seven minnesänger (Codex Manesse, XIV. század első fele)

Günther von dem Vorste minnesänger (Codex Manesse, XIV. század első fele)

Bernger von Horheim minnesänger (Codex Manesse, XIV. század első fele)

Moniot d’Arras a XIII. század elején élt francia trouvère és szerzetes, aki világi és egyházi énekeket egyaránt írt. Nevében a „Moniot” a francia moine, magyarul ’szerzetes’ kicsinyítőképzős alakja. A franciaországi Arras apátságban tevékenykedett, ami Párizstól északra található. Ez a terület volt a korban a truvère-ek egyik fő központja. De kik is azok a truvère-ek? A XII-XIII. századi nyugati kultúra legkorábbi és legjelentősebb képviselői a költészetben és a zenében. Gyakran lovagok, a középkori írásokban többen szegény lovagokként jelennek meg. Alkotásaik nagy részében hódolnak szívük hölgyének, s ez a hódolat a l’amour courtois, a fin’amour, vagyis a lovagi szerelem, ami a középkori Euróba irodalmi felfogása volt a szerelemről, a szeretetről, s a nemességet, a lovagiasságot hangsúlyozta. A francia trouver ige azt jelenti: ’talál’, ’kitalál’ – ezek az emberek kitalálták, szerezték a verseket, zenéket. Provanszál megfelelője a trubadúr, német területeken pedig Minnesängereknek nevezték őket.

~~~

Mai második darabunk szerzőjéről keveset mondhatok, mindössze annyi ismeretes, hogy Itáliából származott és a XVI. században alkotott, némely forrás a XVI-XVII. századot említi. A La violetta”, vagyis az ’Ibolyácska’ egy villanella, amely egy pasztorális vagy szerelmi témájú, táncos karakterű megzenésített költemény. A villanella kifejezést eredetileg a XVI-XVII. századbeli, Nápolyból származó dallamokra használták. A „La violetta” költője Gabriello Chiabrera – bár ő nem Nápolyból, hanem Genovából származott.

Az első versszak dr. Vargha Károly műfordításában így szól:

"Zöld fű közt árva
Kék ibolyácska,
Rád új nap fénye árad.
Illatod édes,
Kedves vagy, s ékes,
Nem szebb az álom nálad."

Következzen most az ismeretlen olasz szerző és Gabriello Chiabrera műve, a La violetta zongorán, furulyán, énekkel és ütőhangszerekkel. Ez a dallam egyébként a korban elég népszerű volt, más, különböző költeményekhez is felhasználták.

Gabriello Chiabrera (Ottavio Leoni metszete, 1625)

A mai adásnak vége, köszönöm a figyelmet! A podcast eddigi részei, más zenés videók, online koncertek megtalálhatók a martingolles.eu oldalon, Facebook-on, illetve a YouTube-csatornámon, a bennük szereplő hangfelvételek pedig meghallgathatók a podcast rádiójában a SoundCloud-on. Találkozunk a jövő héten, addig is minden jót kívánok!





Források

Codex Manesse
(letöltve: 2021. 05. 01.)

Popular Posts

Contact / Kapcsolat

Name

Email *

Message *